Gimnazista korom óta – jajj, ez 23 éve volt – foglalkozom fotográfiával. Tanultam a fényképészetet szakiskolában és főiskolán is, de méginkább külnböző mesterektől. A fő csapásirány mindíg a fotóesszé, autonóm riport volt, de a Pécsi József ösztöndíj elnyerésekor hivatalos okiratban is Művész Úr-nak szólítottak :-)

Én inkább tartom magam jó értelembe vett paparazzo-nak. Megkeresem és követem a témám. Ha Ti kerestek, meg, benneteket követlek egy napon át, s bízom benne olyat látok Rólatok, Nektek, olyat mesélek a képekkel amit jó kedvvel fogtok évek múltán is nézegetni.

Nos ő az egyik mester, akitől Gábor tanult azt-azt. Gergő hosszú éveken keresztül a sajtófotó frontvonalában "harcolt" nap mint nap.

Hihetetlen tapasztalat, ami akkor a legértékesebb, amikor zsigerből találja meg a legjobb nézőpontot, s amikor mindenütt ott van, mintha legalább is három lenne belőle.

Mindemellett Gergő rendelkezik egy másik rendkívüli riportertulejdonsággal, a határtalan empátiával, s ez odáig vezet, hogy minden kívánságotokat kiénekli belőletek, s teljesíti őket.